Hogyan történik egy közúti kapcsolattal nem rendelkező ingatlan bekötése az úthálózatba?

Az új útcsatlakozások és kapubehajtók tervezése során elengedhetetlen az építtetői igények és a közútkezelői előírások összehangolása. A kivitelezés kizárólag közútkezelői engedély (kezelői hozzájárulás) birtokában kezdhető meg, egyes esetekben pedig munkakezdési engedély is szükséges lehet.

1. Előzetes egyeztetés és tervezési alapelvek

Az eljárás első lépése az előzetes egyeztetés a közútkezelővel. Ezt megteheti közvetlenül az építtető, vagy a tervezéssel megbízott szakember. Magyarországon ez lehet:

• országos közút esetén Magyar Közút Nonprofit Zrt.,

• települési utak esetén a helyi önkormányzat útkezelői szerve (pl. Pécsett a BIOKOM NKft.),

• speciális esetben egyéb kezelő (pl. ipari park, magánút kezelője).

Az egyeztetések során a kezelő rögzíti, hogy az adott helyszínen egyáltalán engedélyezhető-e a csatlakozás, és ha igen, milyen műszaki feltételekkel.

2. Helyi előírások és szabályozások

A közútkezelői feltételek mellett az útcsatlakozást a helyi építési szabályzat (HÉSZ), a szabályozási terv, illetve további önkormányzati rendeletek is befolyásolják.

Például Pécsett a HÉSZ előírja, hogy:

• egy ingatlanhoz egy utcafronti kapubeálló létesíthető,

• a kapubejárók szélessége, kialakítása és elhelyezése szabályozott,

• egyes területeken előírhatják a zöldfelület-megőrzési vagy vízáteresztő burkolati követelményeket.

Ezért minden esetben fontos, hogy a tervezés településspecifikus szabályokra is épüljön.

3. Műszaki követelmények

Az útcsatlakozásnak és a kapubehajtónak számos műszaki kritériumnak kell megfelelnie:

• Megfelelő beláthatóság: a ki- és behajtás biztonsága alapvető szempont.

• Geometriai kialakítás: az lekerekítő ívek, csatlakozási szögek feleljenek meg a járműtípusok igényeinek.

• Burkolatok szétválasztása: javasolt K szegély, besüllyesztett kiemelt vagy süllyesztett szegély alkalmazása.

• Teherbírás és burkolatszerkezet: az útcsatlakozás szilárd burkolattal rendelkezzen.

• Vízelvezetés biztosítása: az ingatlanról nem folyhat ki nagy mennyiségű csapadékvíz a közterületre, ezért gyakran szükséges helyi víznyelőrács, folyóka vagy megfelelő lejtésképzés kialakítása.

• Közműegyeztetés (szükség esetén): sok esetben a meglévő közművek (csatornafedlap, gázvezeték, víznyomócső) befolyásolhatják a lehetséges helyet vagy a kialakítás módját.

A felsoroltak szerint kell elkészíteni a szükséges műszaki tervdokumentációt, mely a 26/2021. (VI. 28.) 6. § (3) szerinti tartalommal kell rendelkezzen. (Lásd: bejegyzés végén "Függelék" fejezet)

4. Közútkezelői hozzájárulás

A közút kezelője a tervek alapján vizsgálja:

• nem sérül-e a közlekedés biztonsága, nem okoz-e akadályt vagy veszélyt a forgalomnak,

• biztosított-e a megfelelő vízelvezetés, közművédelem és gyalogosforgalom.

Pozitív elbírálás esetén a kezelő hozzájárulását írásban kiadja, amely a kivitelezés jogszerű megkezdésének feltétele.

5. Kivitelezés, ellenőrzés, átadás

A kivitelezést csak ezen hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. A munkák elkészülte után a közútkezelő helyszíni bejárást tarthat, és jóváhagyja a kész létesítményt, ha az megfelel a terveken szereplő és az előírt műszaki követelményeknek.

Szolgáltatásunk

Cégünk vállalja:

• az útcsatlakozások és kapubehajtók teljes körű tervezését,

• a szükséges közútkezelői és hatósági engedélyek beszerzését,

• a legköltséghatékonyabb, mégis tartós műszaki megoldások kialakítását.

FÜGGELÉK

26/2021. (VI. 28.) ITM rendeletaz útügyi igazgatásról

6. § (3) Az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,

b) a csatlakozóút várható forgalmi adatait,

c) a csatlakozóút hossz-szelvényét és minta keresztszelvényét és

d) a csatlakozóút közúti jelzéseinek felsorolását.